A Szak�llas ag�ma

�ltal�nos le�r�s

Ausztr�lia k�z�ps�, illetve keleti r�sz�n (a Simpson-sivatag �s a Nagy Art�zi-medence vid�k�n) honos; a f�ves puszt�kat, illetve a f�lsivatagi k�r�lm�nyeket kedveli. Hatalmas elterjed�si ter�lete az oka annak, hogy ez a legv�ltozatosabb ausztr�liai ag�mafaj.

Teljes hossza el�rheti az 55 cm-t; ennek mintegy 55%-a az egyenletesen v�konyod� farok. Teste enyh�n lap�tott, ehhez k�pest a t�sk�s kin�v�seket hord� fej meglep�en nagy: sz�les �s robusztus. A fej�n a pikkelyek kisebbek.

Felfokozott izgalmi �llapotban nyelvcsontja seg�ts�g�vel er�teljesen kifesz�ti tork�n a szak�ll�t �s t�sk�it, a sz�j�t pedig sz�lesre t�tja. Ilyenkor a torokpikkelyek igen �d�z k�ls�t k�lcs�n�znek neki, �s k�zben test�t is felf�jja, amit�l szinte k�r keresztmetszet�v� v�lik. A test k�t oldal�n n�v� t�skesor ilyenkor szint�n kimered, fel�gaskodik.

Szemei kicsik, a szemdombok kidudorodnak. Dobh�rty�ja j�l l�that�.

Er�teljes v�gtagjai �les karmokban v�gz�dnek. Sz�nezet�t jelent�sen befoly�solj�k �l�hely�nek k�rnyezeti viszonyai.

A nemek k�ls� jegyeik alapj�n el�g neh�z megk�l�nb�ztetni – gyakorlott terrarist�k erre a prean�lis �s femor�lis p�rusok alapj�n k�pesek. A h�mek �ltal�ban kiss� �l�nkebb sz�n�ek, fej�k valamivel nagyobb.

T�bb sz�nv�ltozata ismert, ezek k�z�l leggyakoribb a sz�rk�s, barn�s sz�nezet, de vannak s�rga, v�r�s �s – ritk�n – z�ld p�ld�nyok is. A v�r�s sz�n t�bbnyire csak az �llat fej�n t�nik fel; a tiszta v�r�s ag�ma ritka. C�ltudatos teny�szt�ssel sz�mtalan sz�nv�ltozatot hoztak l�tre: m�r az albin� v�ltozat is megjelent a keresked�sekben.Nappali �llat. Rovarokat, z�lds�g- �s gy�m�lcsf�l�ket egyar�nt eszik. Felfalja a kisebb k�t�lt�eket �s gy�kokat, �gy saj�t fajt�rsait is.A fogs�gban nevelt �llatokn�l m�r a fiatal p�ld�nyok is kialak�tj�k rangsorukat, �s id�vel a domin�ns h�m befoly�sa egyre n�. A vit�kat a mells� l�bak emelget�s�vel, kark�rz�sre eml�keztet� mozdulatokkal, a test felf�v�s�val �s gyakori fejb�logat�ssal oldj�k meg. A rendk�v�l ritka „csat�k” r�vid ideig tartanak, �s b�r hevesnek t�nnek, sosem j�rnak s�r�l�ssel. Az alulmaradt egyed fej�t a f�ldh�z nyomva adja meg mag�t.A p�rzani k�sz�l� h�m fej�vel �temesen b�logatva, l�b�t emelgetve k�zel�ti meg a kiszemelt n�st�nyt. Ha az hajland� p�rzani, akkor mells� l�bait jobbra-balra emelgetve megker�li a h�met, lehasal, �s megemeli fark�t, hogy klo�k�ja szabadd� v�ljon.A p�rz�s ut�n a n�st�ny egyre kevesebbet eszik, majd teljesen abbahagyja az ev�st. A toj�srak�s el�tt m�r j�l l�that� a test�ben elhelyezked� toj�sok k�rvonala. N�h�ny nappal a toj�srak�s el�tt a n�st�ny alkalmas helyet keres a f�szeknek. Olyan m�ly �reget �s, hogy abban k�nyelmesen elf�rjen. R�vid pihen�s ut�n lerakja toj�sait, majd betemeti a g�dr�t, �s fej�vel led�ng�li a fellaz�tott talajt. A fiatalabb n�st�nyek 6–12 toj�st raknak, az id�sebbek 15–25-�t. A toj�sok mintegy 3 centim�ter hossz�ak �s 1,5 centim�ter sz�lesek, t�meg�k 7–8 gramm.A toj�sok 28–29 �C h�m�rs�kleten 75–80 nap alatt kelnek ki; norm�lis esetben 28 �r�n bel�l. A kis gy�kok a toj�sh�jat apr� toj�sfogukkal t�rik fel; a kicsik 7,5–8,5 centim�ter hossz�ak �s j�val s�t�tebbek sz�leikn�l.

Tart�sa

Egy k�t fel�n�tt �l�lat�nak m�r legal�bb 120 cm � 60 cm � 60 cm-es terr�rium kell. A terr�riumban nappal 28–35 �C, �jszaka 20–22 �C az optim�lis. A nappali h�m�rs�klet legyen �lland�! A s�tk�rez� helyen legyen melegebb 35 �C-n�l, de az�rt ne s�ss�k meg az �llatot! Az els� id�ben, am�g a helyet meg nem szokja, ne zaklassuk! Aljzatnak optim�lis a 5–10 centim�ternyi kvarc- vagy gr�nithomok, de megfelel a finom akv�riumi s�der is. Legyen bent n�h�ny m�szhat� fa�g, �s megfelel� m�ret� b�v�hely is kell.Aj�nlott t�pl�l�kai (a fiatal �llatoknak f�leg rovarok, majd egyre t�bb n�v�nyi anyag):t�cs�k, p�k, gy�szbog�r, herny�, f�ldigiliszta, sal�ta, petrezselyem, paradicsom, t�k, b�zacs�ra, pitypang, alma, eper, m�lna stb. + kieg�sz�t� vitamin �s �sv�nyi anyagok.

Ellenjavallt: a spen�t,  nem j� mert megk�ti a kalciumot, �s ne adjunk t�l sok sal�t�t, mert kicsi a t�p�rt�ke!

Mivel ezek a gy�kok gyorsan n�nek, a kalciumhi�ny k�nnyen fejl�d�si rendelleness�gekhez, majd az �llat pusztul�s�hoz vezethet.

fejleszt�s alatt.....